A titokzatos "negyed órás" kór

A titokzatos „negyed órás” kór

A titokzatos „negyed órás” kór

Ügyvezetőnk egyeztetett egy találkozót az egyik beszállítónk kapcsolattartójával, hogy beszélgessenek az üzleti lehetőségekről. Megállapodtak, hogy a szóban forgó napon a fiatalember 14 órakor tiszteletét teszi a cégünknél. Voltak már az elmúlt évek alatt feszült pillanatok közöttük: a cége által ránk akasztott kapcsolattartó stílusa ugyanis hagy némi kívánnivalót maga után. Burkolt célzásokkal Krisztián már többször próbált másik kollégát kérni helyette, sikertelenül. Kénytelen volt hát elfogadni. A szolgáltatások kedvezőbbek, mint máshol és a megszokás is nagy úr – ezért kelletlenül, de lenyelte a békát.

A megbeszélt napon 3/4 2-kor megcsörrent Krisztián telefonja. A kapcsolattartó volt és lemondta a találkozót, betegségre hivatkozva.

Történt már ilyen korábban is, mással. Egy interjúra váró álláskereső volt az, aki – szintén betegséggel indokolva – a konkrét időpont előtt 15 perccel mondta le a beszélgetést. Nem is hallottunk róla ezután, többé nem jelentkezett.

A furcsa kór

Úgy látszik, létezik és terjed ez a különleges járvány: a titokzatos negyed órás kór. Jellemzője, hogy a pácienst, aki elkapja, nagyon gyorsan ledönti a lábáról. Rendkívül intenzíven, mindössze negyed óra alatt betegséggé fejlődik és mozgásképtelenné tesz. Az agy kötelesség-központját is gátolja, ezért az „áldozat” a legjobb szándéka ellenére sem képes vállalt feladatát ellátni, gondolatai lelassulnak, kognitív funkciói megbénulnak. Egy tárgyalást például egészen biztosan képtelen lesz végigcsinálni, ezért arra talán még marad ereje, hogy felöltözzön és elinduljon a találkozóra, de rövidesen kénytelen lesz önmagának is beismerni, hogy nem tudja megtartani ígéretét. Rohamosan fogyó fizikai erejéből jó esetben maximum annyira futja még, hogy indítson egy hívást és negyed órával a megbeszélt időpont előtt erőtlen hangon lemondja a találkozót… Arról már csak homályos sejtéseink vannak, hogy az ilyen beteggel mi történik ezután: talán összeesik az utcán, vagy utolsó erejével hív egy taxit, ami hazaviszi legyengült testét, hogy bezuhanjon az ágyba.
De az sem elképzelhetetlen, hogy elmegy bowlingozni a haverokkal arra a tuti pályára, amit már egy héttel korábban lefoglaltak 12 főre. Erről már valóban nincsenek információink…

„Ejnye, fiam, hát erre tanítottalak?!”

Modortalanság ilyen indokkal lemondani egy találkozót, az utolsó pillanatban. Akkor is az, ha egy ismeretlen álláskereső teszi ezt az interjú előtt pár perccel, de különösen tiszteletlen, ha annak a cégnek a kapcsolattartója viselkedik így, akiknek az elmúlt 7 évben nem kevés megrendelést adtunk. Ez idő alatt… inkább nem számolom ki… éppen eleget kerestek már rajtunk.

Hiába CRM, hiába a profi ügyfélkapcsolati szoftverek – az emberi tényező mindig tud meglepetést okozni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kapcsolódó bejegyzések